Mezőkövesd városa

A matyó hímzést és a matyók életének hétköznapjait, ünnepeit bemutató kibővített, gazdag kiállítás az egykori Korona Szálló épületében. A kiállítás rámutat arra az ellentmondásra, amely a századfordulótól egyre inkább elszegényedő, távoli területeken mezőgazdasági idénymunkát vállaló (summás) matyóság életszínvonala és pazar viselete, népművészete között feszült. A tárlat bemutatja a summásmunka emlékeit, a summások életmódját. Megismertet Mezőkövesd jellegzetes településmódjával, mely ma is őrzi a kertesség és a családszervezet nyomait. Jellegzetes tárgyak villantják fel a régi tisztaszoba, a konyha és a kamra berendezését. Különösen nagy teret kap a kiállításon a matyó népművészet emlékanyaga, főleg a népviselet és a hímzés fejlődése. A múzeum különlegességei a teljes viselet-rekonstrukciók, valamint a menyasszony hozományával megrakott lakodalmas szekér.

Hajdu Ráfis János Mezőgazdasági Gépmúzeum

1979-ben nyitotta meg kapuit a Hajdu Ráfis János több száz darabos magánygyűjteményéből álló múzeum. A rendkívül gazdag, Európában egyedülálló kiállítás gépeink őseinek, őseink gépeinek állít emléket. Az összesen mintegy 2600 eszköz között számos ritkaságszámba menő erőgép látható, némelyikük még a XIX. század végén készült. A gyűjteményben 160 robbanómotoros és gőzüzemű erőgép, 100 gazdasági gép, 50 gazdasági eszköz és paraszti használatban volt kovácsolt vastárgyak, valamint szélmotor és jéggyártó berendezés is van. A kiállított tárgyak szinte mindegyike technikatörténeti kuriózumnak számít. Több mint 30 nagyméretű, egyenként 2-3 tonna súlyú, ma is működőképes benzines lokomobil található itt. A gazdasági gépészetet a gyáripar által 1880-1950 között előállított mezőgazdasági gépi munkaeszközök reprezentálják. A kiállítás kiemelkedő egysége az erőgépgyűjtemény. E tárlat első részében a vízi erőgép bemutató látható. A malmok és kendertörők hajtására használt erőgépek közül az egyiket működés közben is láthatjuk. Az erőgépcsarnokban nagy mennyiségű díszes kovácsmunka látható.

Hadas városrész

A skanzen jellegű városrészben  a régi népi mesterségeket űző kézművesekkel találkozunk, úgymint matyóbútor festő, mézeskalácskészítő, üvegcsiszoló, festőművész, szövő és fazekas. Itt található  a "száz rózsás" hímzőjének Kisjankó Borinak a lakóháza, mely ma múzeumként funkcionál. A Táncpajtába betérve részesei lehetünk a helyi hagyományokat őrző Matyó lakodalmasnak, a világot bejárt Matyó Néptáncegyüttes előadásában. A Hadas településrész az apró telkekkel, a szabálytalanul kanyargó utcákkal, kis teresedésekkel, illetve épületeinek többségével 150-200 év távlatából hitelesen őrzi a matyóság építészetét, az egykori életformát. A hadas családszervezet tulajdonképpen atyafiságot jelent: az egymással rokon családoknak volt had a neve. Egy udvaron, közös konyhán maradt együtt több felnövő nemzedék. A településrész építészetileg ezt a szerkezetet őrzi, innen kapta a nevét.

Kisjankó Bori Emlékház

Az egyik leghíresebb mintarajzoló Kisjankó Bori (1867-1954) volt. Az emlékházban személyes tárgyai és munkái láthatók. A matyó enteriőr betekintést enged a mezőkövesdi summások életébe is. A szabadrajzos mezőkövesdi hímzésben fontos szerepet játszottak a mintarajzoló íróasszonyok. Az egyik leghíresebb előrajzoló Gáspár Mártonné Molnár Borbála volt, akit nagyapja ragadványneve után hívtak Kisjankó Borinak. A Népművészet Mesterévé lett rajzolóasszony életének, tevékenységének, a korabeli mezőkövesdi népművészetnek és lakáskultúrának állít emléket a kiállítóhelyként 1974-től működő Kisjankó Bori Emlékház. Kisjankó Bori tevékenysége a matyó népművészet valamennyi nagy korszakát felölelte. Maga és tanítványai tevékenységének révén a matyó hímzésnek új, sajátos vonulata alakult ki, amely szakított a korábbi hímzőkultúra szimmetrikus kompozíciójával. Művészetét a hagyományokban gyökerező egyéni formakincs jellemezte. A híres íróasszony halála után a mezőkövesdi Matyó Háziipari Szövetkezet rendezte be emlékházzá Kisjankó Bori lakóházát.

Szent László templom

A XV. századi gótikus templom a XVIII. században kriptával bővült, barokk hajója is ekkor készült. Tornyát többször is (utoljára az 1950-es évek végén) újjáépítették. A Szent László tiszteletére szentelt templom egyik kápolnája a bordás boltozatú XV. századi templom fennmaradt szentélye.A templombelső seccói a matyók világát jelenítik meg - ezért ábrázolta körmenet résztvevőit matyó viseletben a mezőkövesdi festőművész, Takács István.

Városi Galéria

Helyi kiállítások színtere. Jelenleg a híres matyó templomfestő Takács István Gyűjteményének ad helyet.

Jézus Szíve Templom

A város közelmúltban átadott modern stílusú kéttornyú temploma.